JULIA WEBOLDALA

 ANATÓMIA-EMBERI SZERVRÉSZEK

EMBER SZERV RÉSZEI-HELYEI: BETEGSÉGEK OKAI

Mindenkivel előfordul, hogy fáj valamje, vagy valamelyik szerve nem működik elégségesen, és tudni szeretné, a fájó szervrész hol helyezkedik el a testben. Ez az oldal útmutatásul szolgálhat, azonban a teljes, és szakszerű magyarázat (az interneten is) az orvosi szakirodalomban található.

 AZ EMBER ÉRHÁLÓZATA

Ha számba vesszük azt a tényt; ha az emberi test érhálózatát összefűznénk, kis híján a hossza 100 ezer kilométer lenne, két és félszer érné körül a Föld egyenlítőét,  kikövetkeztethetjük, milyen óriás pályán áramlik. Vérünk 44%-ban sejtes elemekből és folyékony sejt közötti állományból (ahogy a malter fogja össze a téglát) 56% vérplazmából áll.

 ARTÉRIA VÉNA KERINGÉSI PÁLYÁJA

  Három fajta eret különböztetünk meg: 1. Artéria (verőér, ütőér), a szívből elvezető nagy erek.  2. Véna (gyűjtőér, visszér). A hajszálerek felől szedik össze a vért, és vezetik a szív felé. A vénák, ellentétben az artériával, könnyen tágulnak. ezért alakulhatnak ki a visszértágulatok. 3. Kapilláris erek (hajszálerek). 

A vér keringésének fő funkciója az életet jelentő oxigénszállítás, a test minden részébe. Az oxigén szállítója, a tüdőből, a HEMOGLOBIN. A hemoglobin a vörörvértest értékét mérni lehet. Az optimálisan helyes érték: nőknél; 120-160 G/I — a férfiaknál; 130-180 G/I.

NYIROKCSATORNÁK KERINGÉSI PÁLYÁJA

NYIROKMIRIGY-NYIROKCSOMÓ GYULLADÁSA ÖDÉMA KIALAKULÁSÁNAK OKAI

IDEGHÁLÓZAT, EMBERI IDEGRENDSZER PÁLYA

 Az emberi testet behálózó idegrendszer két fő részre tagolódik: Akaratunktól függő (szomatikus) és akaratunktól független (vegetatív). Szomatikus az akaratunktól függő idegrendszer. Például  testünk vázizmokat mozgató idegek, és a bőrünket érintő impulzusokat továbbítja, stb. A vegetatív idegrendszer a tudatunktól függetlenül, az emberi szervek működésének szabályozója. Például a szív, a bélrendszer működését. Erre jó példa, ha az akaratunktól független pislogásra gondolunk. Az idegpályánkon maga az idegszál is megbetegedhet, amelynek nincs köze az idegességhez. Egyet említve; például az ideggyulladás.

GERINCOSZLOP-GERINCCSIGOLYÁK KIVEZETŐ IDEGSZÁLAI

A gerincoszlopnak nem csak az a szerepe, hogy egyenesbe tartsa és megtartsa az emberi testet. A gerincoszlop csigolyákból áll össze, és azokból idegszálak vezetnek ki. Sokszor a csigolyák kivezető idegszálai felelősek a belső szervek megbetegedéséé, és fordítva is igaz. A csigolyák között rugalmas porckorongok vannak, melyek biztosítják, hogy a gerincoszlop csavarodni és hajlani tudjon. A csigolyák között becsípődhet az idegszál, amely nagy fájdalommal jár, de orvosi kezeléssel megszüntethető. A csigolyák közötti apró ízületek is (jobbára időskorban), fájdalmat okozhatnak, ilyenkor áll elő; az itt fáj, ott fáj állapot.

 MAGAS VÉRNYOMÁS KIALAKULÁSA

Téves felfogás azt hinni, hogy a különböző eredetű magas vérnyomás maga a betegség. A magas vérnyomás vészjelző, mely arra figyelmeztet, hogy a szervezetben működési zavar állt be. Például magas koleszterin, vagy vérzsíroktól besűrűsödött savassá vált vér, cukorbetegség, és még sok minden. A vérnyomás szabályozását a jelentéktelennek tűnő mellékvese végzi. A lényeg, hogy meszesedés által beszűkült érrendszeren, nem tudna átáramlani a vér, ha a  nyomás nem növekedne. Ennek övetkezménye, bár az agyba, a sejtekbe ugyan eljut a vér, de a túlmunka következményeit a szívnek kell elviselnie, amely előbb, utóbb szívbetegséghez vezet.

Az emberi vér nyomása a szíven keresztül, a lábujjhegytől az agyig történik. A vérnyomást vérnyomás-mérővel mérik, a normális mértéket túl, lehet magas és alacsony. Ha tartósan magas a vér nyomása, komoly terhelést jelent a szívnek, vegyük komolyan a jelzését, ne várjuk meg, mig a   szívműködésében komoly változások álljanak be. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy már a gyermekkori elhízás is befolyással lehet a felnőttkori magas vérnyomásra.

ÉRELMESZESEDÉST KÖVETŐ ÉRSZÜKÜLET KIALAKULÁSÁNAK HELYEI AZ ARTÉRIA (verőér) TERÜLETÉN

Az érelmeszesedés népbetegséggé rangosodott hazánkban. Az érrendszer elmeszesedésének okai: 1.Családi örökletes hajlam 2.Magas vérzsír és koleszterin 3.Cukorbetegség 4.Magas vérnyomás 5.Dohányzás 6.Túlzott szeszfogyasztás 7.Testmozgás hiánya (példa: állandó ülőmunka) 8.Sok szénhidrát és zsírtartalmú ételek fogyasztása 9.Kevés zöldség és gyümölcs tartalmú ételek fogyasztása 10. És nem utolsó sorban a stressz. Az érelmeszesedés súlyosabb formája az érszűkület. Az érszűkület következménye pedig lehet: lábtrombózis, szívinfarktus és agyvérzés.

 HASI ÉRSZÜKÜLET-HASI ARTÉRIA MŰKÖDÉS ZAVARAI

 A hasi artéria (aorta) látja el a belek nagy részét vérrel, melynek az alsó szakasza két nagy ágra osztódik. Ezek látják el a lábakat vérrel. A hasi aorta is elmeszesedhet, és kialakulhat, akár súlyos érszűkület.

A hasi artéria elzáródhat, az elzáródás pedig a belek vérellátását veszélyezteti. Leggyakoribb a férfiaknál, például az 50-80 év között. Ha a felső szakaszon záródik el az artéria, azonnali műtét szükséges. A hasi artéria alsó szakaszában vagy valamelyik ágában alakul ki az érszűkület, azt jelzi a fellépő (különösen a lábszárban), különböző fájdalom. Itt már mellőzhetetlen orvosi beavatkozásra van szükség

 TÜDŐ HELYE A TESTBEN ÉS MŰKÖDÉSE

Légző szervünk a hát belső falán helyezkedik el. A tüdő páros szerv. Nyugodt légzéskor (egy egészséges ember) 1 perc alatt 16-szor vesz levegőt. Belégzéskor a bordaközi izmok összehúzódnak, kilégzéskor a bordaközi izmok elernyednek.

Tüdő nélkül, oxigén nélkül nincs élet. A többszörösen elágazó hörgőkön keresztül a tüdő oxigént vesz fel, és ellentétes irányban szén-dioxidot bocsát ki. A tüdőhörgőknek önálló (vegetatív) idegrendszerük van. Tüdőből az oxigén a vérerek útján jut el a test minden részébe

 EMÉSZTŐ SZERVEK, TÁPCSATORNÁK HELYE A HASBAN ÉS HASI FÁJDALOM

 Leggyakrabba előforduló bélrendszeri panasz hastáji fájdalom. Lehet heveny gyomorhurut, gyomortáji görcsös fájdalommal. Ha a fájdalom elviselhető és nem erősödik, vagy nem tart egy napnál tovább, nincs ok az ijedtségre. Á, ha a hasnak bármelyik részén a fájdalom erősödik, vagy megismétlődik, feltétlenül forduljunk orvoshoz, hogy elejét vegyük a súlyosabb eseteknek.

Azt is tudnunk kell, ahhoz, hogy az emésztő bélrendszer egyáltalán működjön, enzimekre (konyhanyelven munkaerőkre, életenergiára) van szükség. Anélkül a bonyolult emésztő rendszer nem működik. Azonban, ha az enzimeket (munkaerőket) sok feladattal terheljük (munkájukat már nem tudják kielégítően végezni), a heveny tünetek átalakulnak krónikus betegséggé. Nem érdemes az egészségünkkel hazardírozni. Az emésztés már az étel látványával, illatával elkezdődik a nyálképződéssel, mégis előfordul, hogy nincs elég emésztő enzim a szervezetben, ez pedig a helytelen táplálkozás eredménye.

 GYOMOR HELYE ÉS FUNKCIÓJA, GYOMORFÁJÁS OKAI 

  Mint tudjuk, a bevitt étel először a gyomorba kerül, s onnan a nyombél segítségével a vékonybélbe. A gyomorfájást, bár általában nem önálló betegség, jobbára az okozza, ha túlterheljük, vagy a szokásosnál Zsírosabb ételt eszünk. Tünete a gyomortáji teltség és nyomásérzet. Sőt görcsökkel, hányingerrel, rosszulléttel járhat, de amint kiürül a gyomor, egy nap alatt elmúlnak a panaszok is. Viszont, ha a gyomorfájdalom tartós marad, vagy megismétlődik, vagy hirtelen gyomorgörcs lép fel, késlekedés nélkül forduljunk orvoshoz, mert komoly, más szervrész betegsége okozhatja. Ostoba dolog úgy elintézni a fájdalmat, hogy majd elmúlik (ez főleg a férfiakra jellemző). Magától nem múlik el, inkább súlyosbodik.

HASNYÁLMIRIGY HELYE A HASBAN. HASNYÁLMIRIGY GYULLADÁ OKAI

A hasnyálmirigy mirigyes szerv, a patkóbél öleli át. Mint az orvosi szakirodalmakban olvashatjuk a hasnyálmirigy feladata az emésztő enzimek termelése és a vércukorszint szinten tartása. A hasnyálmirigy-gyulladás  kiváltó oka lehet az epekő, a nagymértékű alkoholfogyasztás hatására a máj megbetegedése,  vagy valamilyen anyagcsere-zavar (pl. az elsavasodás, a zsírok a normálisnál magasabb szintje a vérben). Ez akkor következik be, ha a túlterhelt hasnyálmirigy nem képen elég enzimet termelni. A hasnyálmirigy-gyulladás általában kóros állapotot hoz létre, például az emésztő enzimek súlyosan károsíthatják a hasnyálmirigy szövetét, amely komoly veszélyt jelent a betegre nézve. Jobbára a férfiaknál (a falánk, vagy túlzott szeszfogyasztó férfiaknál) fordul elő. A hasnyálmirigy gyulladás tünete: A köldök magasságában övszerű fájdalom, amely a hátba sugárzik.

Javaslom, itt a menüben megtalálható (aminósav és az enzimek fontossága, hiányának hatása), elolvasását

MÁJ ÉS EPEHOLYAG HELYE ÉS FUNKCIÓJA, MÁJGYULLADÁS OKAI

 A máj  a szervezet legnagyobb, másfél kilós szerve. Legalább annyira veszélyeztetett szerv, mint a vastagbél, ha túlterheljük, megnagyobbodik, gyulladásba jön. Szerepe az epekiválasztás, a vér méregtelenítése, tisztítása. Az orvostudomány szerint a máj, a bevitt táplálék feldolgozó üzeme, és kb. ötvenezer csatornán keresztül történik a vértisztítás. Ha ezek a csatornák eltömődnek, a méreganyagok nem tudnak közömbösülni és visszaszívódnak. Amennyiben az epe csatornák záródnak el, az epe feltorlódik és gyulladást okoz

 Az epe, a máj emésztő váladéka, és a zsírok lebontását végzi. Előfordulhat, hogy az epecsatorna károsodása miatt (ez származhat a májtól is) epepangás következik be, amelynek komoly következményei lehetnek. Sőt, az ember hangulatát is befolyásolja, indokalatlanul is epés megjegyzésekkel reagál. Már Hippokratész is megállapította: az epepangástól az ember agresszívvá, elviselhetetlenné válhat.

  VASTAGBÉL, VÉKONYBÉL PATKÓBÉL HELYE ÉS FUNKCIÓJA.

VASTAGBÉL GYULLADÁS TÜNETEI ÉS OKAI

A vékonybélben zajlik a tápanyagok emésztése, és a tápanyagok felszívása, a bélnedv kiválasztás. A patkóbélbe szívódik fel a kálcium, a vas és a folsav. A vékonybél hossza 3-6 m. A vastagbél feladata a bekerült anyagok székletté alakítása és kiürítése. hossza: 1,5-1,8 m

A vékony vagy vastagbélgyulladás lehet heveny vagy krónikus (de lehet együtt mindkettő). A heveny tünetei; rossz közérzet, fájdalom, de orvosi beavatkozással könnyen kezelhető.  Ha jelentkeznek a tünetek, semmiképp ne intézzük el azzal; most nincs idő rá (a férfiakra jellemző), majd elmúlik. Ezzel, csak súlyosbítjuk a betegséget, és a gyógyulás is hosszabb időt vesz igénybe. Sőt krónikussá válhat, amely egy életen át problémát okozhat.

Amit feltétlen tudni kell: Az emésztőrendszerünk egyik legveszélyeztetettebb szerve a vastagbél.  Nem csak a különböző szerveink megbetegedése okoz vastagbél problémákat, fordítva is igaz. Számos súlyos betegség a vastagbélben kezdődik. Az orvosok meghatározása szerint: vastagbél a belső szervünk szennyvíz csatornája és a paraziták melegágya. A tudomány állítja: a paraziták (a néma gyilkosok) több embert öltek már meg, mint az összes háború a történelem során. (Egyik leghatásosabb védekezés, a gyakori kézmosás). A veszély forrása még az elégtelen székletürítés, a vastagbél falára tapadó salakanyagok, melyek elraktározódnak. Ehhez még hozzájárul a méreganyagok által okozott vér túlsavasodása. Ezzel már nem képes a szervezet megbirkózni, és 40-50 éves kor után benyújtja a számlát, különösen a férfiaknál, és elkezdenek jelentkezni a bélrendszeri problémák. A vastagbélgyulladás főbb tünetei: Bizonytalan hasi fájdalom, hasmenés 

 LÉP HELYE ÉS FUNKCIÓJA-A LÉP MENAGYOBODÁSA

A lép olyan szervünk, amely nem szerepel a köztudatban, ha megbetegszünk. Legfeljebb, akkor válik fontossá, ha kívülről sérülés éri. A lép nyelv alakú páratlan szerv a hasüreg bal oldalán, a 9-12 borda ív alatt helyezkedik el. A lép a vér raktára, fő feladata, hogy eltávolítja az elöregedett vörörvértesteket, és tárolja a vérlemezeket, a fehérvérsejteket. Sőt szűrő funkciót tölt be, éldául kiszűr bizonyos baktériumokat. A lép nem emésztő mirigy (szerv), de összefüggésben van a hasnyálmiriggyel, az mellett erősen függ tőle az immunrendszerünk állapota. A lép betegsége a megnagyobbodás, ennek kialakulása jobbára spontán, más szervek megbetegedése okozza, vagy fertőzés. A mai orvostudomány eredményeként a lép sérült részeit (különböző eljárással)meg tudják menteni. A lép eltávolítása után is lehet teljes életet élni, azonban az orvos javaslatait szigorúan be kell tartani.

PAJZSMIRIGY, MELLÉKPAJZSMIRIGY, CSECSEMŐMIRIGY HELYE ÉS FUNKCIÓJA

 A betegségek jelentkezésekor gondol bárki is a jelentéktelennek tűnő belső elválasztású mirigyekre? Legfeljebb a pajzsmirigyre, jóllehet a többi is fontos szerepet játszik a szervezetünk elégséges működésében. A pajzsmirigy részt vesz az anyagcseréhez szükséges hormonok (tiroxin, kalcitonin) termelésében. Ez a szervrész is, az orvosok által leegyszerűsítve; a szervünk hormontermelésének üzeme. A pajzsmirigy megnagyobbodhat, ez lehet sima és göbös (általában nők betegsége). Ám, az négy piciny mellékpajzsmirigy (a pajzsmirigy belső oldalán helyezkedik el) a vér kalcium szintjét szabályozza, de itt is bekövetkezhet a működészavar: a túlműködés, vagy a csökkent működés.

A jelentéktelennek tartott csecsemőmirigy is belső elválasztó mirigy, melynek rossz működése zavart okozhat az emberi szervben. A csecsemőmirigy a mellcsont felső része mögött helyezkedik el. A tudomány megállapítása szerint az energia otthona. A megbetegedés kihat a pajzsmirigy működésére is, és izomgyengeséget idézhet elő. Nagyon bonyolult módon szabályozza az immunműködését. Funkciója: (például. a vérben és a test szöveteiben elpusztítja a kórokozókat.

 VESE, MELLÉKVESE HELYE ÉS SZEREPE. VESEKŐ HELYE,

VESEGYULLADÁS TÜNETEI

  A vesekő a vesemedencében képződik, a vesekehelyben tárolódik, tünetmentesen. Akkor okoz problémát, amikor egy ködarab leválik, elindul a vizelettel és elakad. Elviselhetetlen, fájdalmas vesekólikát okoz. A vesében ciszta is kialakulhat, de szerencsére ez jóindulatú képződmény, gyógyszerrel elmulasztható. A vizelési problémák, ha nem fertőzéses, vagy felfázási gyulladás, a nőknél sokszor ártalmatlan jelenség. A férfiak vegyék komolyabban, mert prosztata elváltozás állhat fenn.

 A vese saját betegségén kívül más betegségek is okozhatják, károsíthatják a vesét. A legfontosabbakat említve; a cukorbetegség, magas vérnyomás, szívelégtelenség. Ezek a vesevérerek szűkületét, meszesedését idézik elő. Vesekárosodást, veseműködés romlását okozhatnak egyes gyógyszerek is, legfőképpen a nagyadagú fájdalomcsillapító szedése. A túlzott vérnyomáscsökkentő, túlzott vízhajtó kezelés is a vese vérellátását rongálja.

Azt is jó tudni, a bevitt étel felszívódását a bél végzi, a kiválasztást a vese. Ahhoz, hogy a vese jól működjön, a káros anyagok ne szívódjanak vissza, az elfogyasztott folyadék mennyiségétől függ.

NŐI IVARSZERVEK: MÉH ÉS PETEFÉSZEK HELYE, PROBLÉMÁK TÜNETEI

A petefészek leggyakoribb betegsége a felfázásos gyulladás. Lehet enyhe, és súlyos. Tünetei; magas láz, hányinger, sőt hányás. Az orvosi kezelés elengedhetetlen.

A petefészekben ciszta is kialakulhat, amely komoly problémát is okozhat. Leggyakoribb koros elváltozások tünetei: gyakori vizelés, ha a ciszta nyomja a húgyhólyagot, hasi fájdalom vagy görcsök, hasi térfogat növekedés, menstruációs zavarok, hízás.

NŐI IVARSZERV: A MÉH RENDELLENESSÉGE; KÉTSZARVÚ MÉH

Néha a sors kegyetlen a nőkkel szemben. Megtörténhet, genetikai hibából adódóan, két egymástól független (kétszavú méhnek nevezik)-megosztott méh jön létre. Itt olyan probléma adódik, hogy a szűk hely miatt nem képes a magzat életképessé kifejlődni. Azonban az is előfordulhat, hogy a méhmegosztottság nem teljes, már két  bemeneti nyílás után a megosztottság megszakad. Ebben az esetben az a szerencsés helyzet áll be, hogy esély van a magzat kihordására.

 EMBERI BORDA VÁZA. EMBERI BORDA HELYE ÉS FUNKCZÓJA

  Az embernek 12 pár bordája van; a bordák a mellkas vázát alkotják, védik a belső szerveket, s lehetővé teszik a tüdő és szív zavartalan kitágulását. 50 év felett (főleg nőknél) előfordulhat, hogy a bordák íve alatt, vagy éppen a bordáknál fájdalmat érez az ember. Az orvos dolga a fájdalom okát megtalálni, de gyakran a borda ízületi része (például a szív feletti, vagy baloldalt a szív melletti), amire nem gondolunk, okozhatja a fájdalmat. A középkor után a dohányzóknál gyakrabban fordul elő.

 EMBERI CSONTVÁZRENSZER

 Csontozatunk 13,50 kg-ot nyom, két legfőbb összetétele: kálcium és foszfor. 1 kg. tiszta kálcium és 0,75 kg. foszfor.

EMBERI CSONTVÁZ OLDALRÓL 

 ÍZÜLET: ÍZÜLETI GYULLADÁS OKAI, KIALKULÁSÁNAK HELYEI

 Az ízületi gyulladás pontos oka nem ismert, de annyi igen, hogy az immunrendszer fehérvérsejtjei kórosan működnek. Például a saját ízület alkotórészeit idegen testként ismeri fel,  védekező reakcióként, gyulladást indít el. Ennek során az ízületi tokot borító belhártya káros ízületi folyadékot termel, és az ízületek megduzzadnak, és különböző erősségű fájdalmat váltanak ki.. A nagyobb baj, hogy idővel fokozatosan tönkre teszi az ízületi porcot, és "kirágja" az ízületet alkotó porcokat. Azt is jó tudni, hogy kisebb ízületi fájdalmak bárhol jelentkezhetnek, ahol két csont összeér és apró ízületi porcok vannak. Például gerinccsigolyák, újperecek, borda, stb.

KÖSZVÉNY: KÖSZVÉNY KIALAKULÁSÁNAK OKAI ÉS HELYEI

 A köszvény általában éjjel támad. Ha felkelésnél a nagylábujj, boka vagy térd duzzadt és forró, nagyvalószínűséggel köszvény okozza. A köszvény kialakulását, a nem megfelelő táplálkozásból, sok húsfogyasztást (állati fehérje bevitel) adódóan  a húgysav kiválasztásánál, anyagcserezavar áll be. A húgysav salakanyaga nem ürül ki a vizelettel, hanem kórosan töménnyé válik, és a nátriumsója kicsapódik. Ez általában az ízületekben jelentkezik, és fájdalmas ízületi gyulladást okoz. Azok a veszélyeztettebbek, akik a húst is hússal eszik. A férfiaknál gyakoribb jelentkezhetnek, ahol két csont összeér és apró ízületi porcok vannak. Például gerinccsigolyák, újperecek, borda, stb.

ÍZÜLETI KOPÁS KÉT LEGSÚLYOSABB HELYE A CSONTOZATON

A porckopás az ízület súlyos elváltozása: a porc elvékonyodik, lecsiszolódik, sok esetben a csont felszínéig lekopik. a porckopás előidézheti, felgyorsíthatja; a test túlsúlya, a tartósan megerőltető nehéz munka, a túlzásba vitt sportolás, jóllehet, az elfogadható mértékű testmozgás feltétlenül fontos az ízületek karbantartásához. Tehát a porckopás lehet életmódfüggő is, például időskori ízületi megbetegedés (arthrozis) következménye.

FÉRFI IZOMRENDSZERE

Az izomzat a test mozgató szövete. Három izomfajtát különböztetünk meg: Sima izom, haránt csíkolt izom és a vállizom. Jó tudni, a hímneműek szervezete több tesztoszteron hormont termel, mint a nőké, így, ha egy fiatal nincs megelégedve alkatával, az izmokat lehet tovább fejleszteni. A női nemnek nincs szüksége az izomfejlesztésre.

 PROSZTATA ELHELYEZKEDÉSE ÉS  PROSZTATA GYULLADÁSA

 A prosztata, magyarul dülmirigy, a hím ivarsejtek tárolója; a húgyhólyag alatt, a húgycső körül helyezkedik el. Ennek az a hátrányos következménye, például, ha a prosztata valami oknál fogva megnagyobbodik, összenyomhatja a húgycsövet, és vizelési nehézséget okozhat. A prosztata megnagyobbodás nagyobb részben jóindulatú, általában az 40-50 év feletti férfiaknál jelentkezik. Ez normálisnak mondható. A jóindulatú megnagyobbodást a mirigyek göbös elfajulása okozza, amely az időskorúaknál nem minden esetben jár vizelési panasszal.

 Amennyiben vizelési probléma lép fel, jó, ha azonnal orvoshoz fordul az illető, mert egy ártatlan megnagyobbodás is (ne reménykedjen senki, nem múlik el magától) a Prosztata-gyulladását okozhatja.

A prosztata-gyulladást általában baktériumok vagy egyéb kórokozók okozzák. Ez lehet heveny, és lehet krónikus gyulladás. A bakteriális prosztata-gyulladást okozhatja húgyúti felfázásból származó átfertőzés is. Fontos megemlíteni: Írországban szinte nem ismerik a prosztata-gyulladást. Ennek magyarázata, hogy irdatlanul sok tökmagot fogyasztanak. Ennek oka pedig, hogy a nyugati országok között (hosszú időn át)a legszegényebbek közé tartozott Írország, és a tök, a tökmag (kiegészítő ételként), egyik nemzeti eledelnek számított.

PORCKORONG: PORCKORONGSÉRV KIALAKULÁSA ÉS HELYE

Porckorong sérv (gerinc sérv) kialakulása. A gerinc csigolyáit porckorongok választják el egymástól. A porckorong zselét tartalmaz. A porckorongok bizonyos lengéscsillapító szerepét töltik be, és a porckorongok  veszik fel, osztják el egyenletesen a gerincet érő terhelést. Azonban, ha valamely oknál fogva a külső szövet meggyengül, a zselé kitülekedik, és nyomás alá veszi a gerincből kilépő idegpályát. Ez, különböző erősségű fájdalmat okoz.

MIGRÉN KIALAKULÁSÁNAK HELYE ÉS A FÁJDALOM OKA

A migrén kiváltó oka sokféle, ha a visszatérő fejfájás mögött nincs betegség, önálló migrénes fejfájásnak tekinthető. Ebben fő szerepet játszhat az állandósuló stresszhelyzet. A migrénes roham kezdetén (oxigén hiány lép fel), az agyi artériák összehúzódnak. A fejfájás az erek újbóli kitágulásakor lép fel.

AGYALAPIMIRIGY ÉS TOBOZMIRIGY HELYE ÉS FUNKCIÓJA

  Az agyalapi (belső elválasztású) mirigyet az orvostudomány: - „A hormonrendszer karmesterének tartja.”- és nem ok nélkül. Például az agyalapi mirigy jó vagy rossz működése kihat, szinte az összes szervünkre (csak nem gondolunk rá, amikor elhangzik, nincs fülünk hozzá), éppen ezért összhangban kell lennie a többi belső-elválasztású miriggyel, mert feladata irányítani a többi belső elválasztású mirigy munkáját. Pld. pajzsmirigy, mellékvese, petefészek és here. Ezen kívül az agyalapi mirigyfelelős a hormonháztartásért, Vegetatív idegrendszerért, testünk hőszabályozásáért, vízháztartásáért az anya tejtermeléséért, az ember növekedéséért, és az ember viselkedéséért-jelleméért. Nem tudni, tudományosan, mennyire megalapozott, azt is rebesgetik, serdülőkorban az  agyalapi mirigy finom dörzsölésével besegíthetünk, a gyermek növekedésébe.

 A tobozmirigy (az az apróka kis mirigy a koponya bal oldalán) is kimarad az érdeklődés köréből. Nagy hiba! A tobozmirigy a MELATION hormont termeli, amely felelős az alvászavarért. Ezért a sötétség hormonjának is nevezik. Sőt a harmadik szemnek is, mert a látószerv által felfogott fényingerre reagál. Főleg az alvás és ébredésnél van szerepe. Ezen kívül (ha nincs működési zavar) az összes belső-elválasztású mirigy munkájának ellenőrzését végzi, és hatékonyságra serkenti. Összegezve, hatással van az összes belső-elválasztású mirigyre és fordítva is igaz.

AGYI ÉRHÁLÓ-HOMLOKLEBENY: IDŐSKORÚAK FELEDÉKENYSÉGÉNEK OKAI

 Mi lehet az időskori feledékenység oka? Erről bőven találni magyarázatot az orvosi szakirodalomban. Itt csak röviden. Agyunkat erek hálózzák be, s azok szállítják minden részébe az oxigént. A szervezet kopik, s a kor előre haladtával az erek meszesedni kezdenek, így az erek beszűkülésével az agy kevesebb oxigénhez jut, és ez feledékenységhez vezet. Az oxigénhiányos állapotot felgyorsíthatja a nem karban tartott magas vérnyomás, a cukorbetegség, és a mértéktelen alkoholfogyasztás. A feledékenységet elő segítheti még a csökkent pajzsmirigyműködés is.

Ide sorolható még az időskori érdeklődés hiánya. Nincs különbség a nő és férfi között, amint leáll az aktív gondolkodása, az agyban becsukódik az a kapu, amely korábban nyitva tartotta. Nem csak a rövidtávú feledékenység sújtja az időskorú embert, de vele együtt a szókincse is erősen csökken. Annyi biztos, 80 éves korra az emlékezet és az információ tárolása 20-30 százalékkal csökken.

Ám, hogy az egyénekre szabott  kihasználtságot növelni lehessen, nyitottságra, széleskörű érdeklődésre, gondolkodásra van szükség, hogy az agy elmenthesse a bemenő információkat. A passzivitás, az érdeklődés hiánya, stb., lelassítja, leszűkíti az agy bonyolult munkáját.

  Az agyvérzés (stroke) veszélyeztetett helye a homloklebeny artériája. Bár az érhálózat bármelyik részén kialakulhat, de leggyakrabban a homlok felüli oldalon. A stroke létre jöhet a homloklebeny külső hálózatán is, és az agy belső részén is. Lehetnek különböző okai az agyvérzés kialakulásának, de jobbára a magas vérnyomás a bűnös.